Izland, amelyet gyakran a Tűz és Jég Országának is neveznek, egy európai szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között. Fővárosa és legnépesebb városa Reykjavík. Tája számos lenyűgöző szépségben bővelkedik, mint például az aktív vulkánok, gejzírek, lávamezők, hegyek, gleccserek… A szigeten 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető. A belőle termelt meleg víz, távfűtés és villamosenergia rendkívül olcsó. Nagyjából a sziget felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja. A 4790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, területe 8500 km², vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri. Izland 103 000 km²-es területéből 12 000 km² gleccser, 3000 km² tó, 11 000 km² terméketlen lávamező, 4000 km² sivár homok, 52 000 km² egyéb terméketlen terület, csupán 21 000 km² nevezhető termőföldnek.

Gejzír két kitörés között. A fotó forrása: Bromr

1924 és 1984 között azonban Izland egy meglehetősen furcsa szabály miatt is ismertté vált: az ország fővárosában, Reykjavíkban betiltották a kedvtelésből tartott kutyák tartását. A tilalom nem a kutyák iránti gyűlölet eredménye, hiszen az ország valójában a kutyatenyésztés hosszú múltjával büszkélkedhet. Izlandon számos munkakutya fajtát tenyésztettek, például az izlandi juhászkutyát, amit a vikingek hoztak be az országba. Egészen más oka volt tehát a kutyatilalomnak. A 20. század elején számtalan megpróbáltatással, problémával kellett az országnak szembenéznie. Az élet Reykjavíkban nem úgy alakult, ahogy tervezték, a szigetországot akkoriban kedvezőtlen történelmi események sújtották, így kénytelenek voltak a mezőgazdaságra támaszkodni. Reykjavík pedig falusiak és halászok kis közössége volt.

Reykjavík, Izland. A fotó forrása: thevintagenews.com

A közösség azonban gyorsan növekedett, így Reykjavík lakosai a lakáshiány és a túlnépesedés problémájával néztek szembe. A sok ember hatalmas szemetet termelt a városban, ez vonzotta a kóbor kutyákat, akik élelem és menedék után kutattak. A vidéki városokban, falvakban szokás volt a kutyákat munkára fogni, munkaállatként tartották őket, ezért arra gondoltak, hogy annak érdekében, hogy a fővárosban, Reykjavíkban rend és tisztaság legyen, el kell űzni őket.

Sarki fény Reykjavík felett. A fotó forrása: thevintagenews.com

A kutyák tilalmát Reykjavíkban 1924-ben hirdették ki hivatalosan, miután kiderült az, hogy a kutyák a galandférgek hordozói, amely a kutyáról akár emberre is terjedhet. Ez a fajta galandféreg különösen veszélyes, mert súlyos bélfertőzéseket, vakságot és súlyosabb esetben halált is okozhat. Az 1924-ig elhunyt reykjavíki lakosok többségénél boncoláskor kimutatták ennek a parazitának a jelenlétét. Ezért vált szükségessé, hogy minél hamarabb megtiltsák a lakosságnak a kutyatartást a városban.

Reykjavik Hallgrimskirkja templom. A fotó forrása: Michael Clarke

A tilalom 60 évig volt érvényben. Ez idő alatt Reykjavík szinte teljesen kutyamentes volt, kivéve az alkalmi munkakutyákat, amelyek tartásához külön engedély kellett. Vidéken más volt a helyzet: sokaknak volt vadászkutyájuk és juhokat terelő munkakutyájuk, de sokan tartottak kedvtelésből is kutyát, akiket a különféle kártevők – például rókák és patkányok – hatékony irtójának tartottak. Mivel Reykjavíkban egy ideig betiltották a kutyákat, a lakók figyelmüket a macskákra fordították, és a város számos háztartásában a macskafélék lettek a kedvencek.

Johan Peter Raadsig festménye. Forrás: wikimedia commons

A tilalmat 1984 áprilisában oldották fel, attól kezdve Reykjavík lakói ismét tarthattak kutyát házi kedvencként. De ennek kivitelezése is szabályokhoz volt kötve, a kutyatartáshoz különleges engedélyt kellett beszerezni, illetve be kellett tartani számos, kutyákra vonatkozó előírást is, például oltással kapcsolatos szabályokra is kiterjedt a törvény. Bár ma már sok reykjavíki lakosnak van kutyája, a macskák még mindig a város kedvenc háziállatai. Tisztábbnak és kevésbé igényesnek tartják őket, mint a kutyákat, jobbak a kártékony élősködők, emlősök irtásában, és benti életre is alkalmasabbak. Annyira népszerűvé váltak a macskák, hogy ma már a nemzet fővárosának nem hivatalos kabalájaként tartják számon őket. A Reykjavík városában meghozott törvény, hogy betiltsák a kutyákat meglehetősen szokatlan tilalomnak tűnhet, de komoly problémákra alapozták, amelyek a 20. század eleji izlandiakat sújtották. És nem ez volt a legfurcsább tilalom, amit ebben az országban valaha bevezettek. 1915 és 1989 között Izlandon szigorú alkoholtilalom volt érvényben, amely során minden 2,25 százaléknál magasabb alkoholtartalmú sört betiltottak. Ez azt jelentette, hogy a sörkedvelők kénytelenek voltak enyhe hatású és nem túl ízletes sörökkel csillapítani szomjúságukat. Szerencsére a mai izlandiak szabadon sétáltathatják kutyáikat, és annyi sört ihatnak, amennyit csak akarnak.

Forrás:

thevintagenews.com

wikipedia

Felső kép: pixabay